Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kurzusok és irodalmak

2010.06.23

 

KURZUSLEÍRÁSOK

 

ŐSZI FÉLÉV

 

Művészettörténet 5.

Egyetemes művészet a 19. század első felében

A korszak főbb irányzatainak, alkotóinak és műveinek megismerése, azok kultúrtörténeti összefüggéseinek bemutatása. A klasszicizmus, romantika és biedermeier stiláris jellemzői, jelentősebb életművei (David, Canova, Goya, Friedrich, Turner, Constable, Gericault, Delacroix, Daumier) elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: a művész megváltozott szerepe; forradalom és művészet; a mindennapok képei: polgári zsáner; a természet vallása; a múlt felfedezése: antikvitás és középkor; a másik kultúrája: idegenség és egzotikum; új test-kép: szerelem és halál; új technikai médiumok (fotó, litográfia) hatása

 

19. századi magyar művészet

A század magyar festészetének főbb stílustörekvései, jelentősebb életművei, elméleti és kultúrtörténeti háttere nagyobb témacsoportok alapján: a modern művésztei intézményrendszer kialakulása (kiállítási intzémények, múzeumok, művésztei szervezetek); Ideál és reál: portréfestészeti törekvések (Barabás Miklós; portré mint politikai kultuszkép); Történeti festészet (nemzeti szenvedéstörténetek, állami reprezentáció, modern alternatívák: Nagybánya); Falképfestészet középületekben (Vigadó, Nemzeti Múzeum, Akadémia, Opera); Biblikus és mitológiai témák (Munkácsy Krisztus-trilógiája és Ferenczy Károly); Köztéri emlékművek és az Ezredéves kiállítás; Történeti tájfestészet és plein air (Markó, Ligeti, Paál, Mészöly); Népélet és polgári zsáner (Borsos, Szinyei); Aktfestészet (Székely, Lotz)

 

20. századi magyar művészet I.

Magyarok Münchenben: Nagybányai művésztelep; Plein air kísérletek (Szolnok, Szinyei, Iványi); Realizmus és vízió: Mednyánszky László; Gulácsy Lajos; Csontváry Kosztka Tivadar; Realista törekvések (Tornyai, Rudnay, Koszta); Összművésztei törekvések: Gödöllői művésztelep; Nemzeti modernizmusok: Ripp-Rónai József, Csók István; Párizs bűvkörében: Vadak, Fiatalok; Dekonstrukció és klasszicizálás: Nyolcak; Utópia épül: Aktivisták

 

Plakáttörténeti szeminárium

A kurzus célja, hogy a magyar plakátművészet alkotásain keresztül példákat mutasson a plakát történetileg változó megítélésére, motívumaira, stílusirányaira. Az egyes témák kidolgozásakor figyelembe vesszük a képzőművészeti analógiákat és a kereskedelmi grafika egyéb megjelenési formáit (számolócéldulától a kirakatig). Áttekintjük az egyetem saját szecessziós plakátgyűjteményét. Az „összművészeti” szemléletet egészíti ki egy látogatás a Kereskedelmi Múzeumban. A feldolgozandó témák közt szerepel: A nő szerepe és jelentése a századforduló szecessziós plakátjain; művészetallegóriák a századfordulós plakátokon; modern festők mint plakáttervezők (Rippl-Rónai stb.); sajtóplakátok (Az Est reklámhadjárata); humor a plakátokon és Faragó Géza művei; kereskedelmi márkanevek képi kidolgozása: Unicum, Tungsram, Palma, Modiano; az aktivista plakát; Bíró Mihály; politikai plakát az első világháború idején; Berény Róbert és Bortnyik Sándor; filmplakátok a két háború között; Konecsni György; szocreál és plakát.

 

Egyetemes és magyar grafikatörténet I.

A kurzus célja, hogy bemutassa a grafikai művészetzek legkiemelkedőbb alkotóit és műveit, kitérve az egyes korszakokra jellemző technikai változásokra; túl a szoros értelembe vett művészi grafikán, kitér a képsokszrosítás ismeretközlő, képtörténeti vonatkozásaira (populáris nyomatok, karikatúra) a képi reprezentáció és ideológiai hatalom összefüggéseire; Reneszánsz rajzművészet (allegóriák, mintakönyvek, vázlatok); Albrecht Dürer; Törekvések 1500 körül: Németország, Itália, könyvművészet; Rembrandt és kortársai; Karikatúra és vedúta; Hogarth és Piranesi; Grafikai 1800 körül: új technikák; Francisco Goya; Romantikus és biedermeier rajzművészet (litográfia, Gericault, Delacroix); Új műfajok és médiumok a 19. század grafikájában: könyvillusztráció (Rethel, Menzel, Doré), sajtókép, populáris műfajok; Honoré Daumier; A kurzushoz (lehetőség szerint) a félév során 2-3 látogatás kapcsolódik a Szépművésztei Múzeum gyűjteményében.

 

Egyetemes és magyar grafikatörténet III.

Avantgarde grafika Európában (Brücke, Blaue Reiter, Picasso, orosz konstruktivizmus); Magyar avantgarde grafika (Aktivisták, Emigráció). Tendenciák a két világháború között (École de Paris, német expresszionizmus, Bauhaus, francia szürrealizmus); Grafika a két világháború között Magyarországon (Absztrakt kísérletek: fa- és linómetszetek; Kner Izidor és Tevan Andor; Buday György, Gáborjáni Szabó Kálmán, Molnár C. Pál, Derkovits Gyula, Ámos Imre); Új törelvések a háború utáni európai grafikában; Andy Warhol és a pop art; A magyar grafika újjáéledése 1945 után: Kondor Béla, Kass János, Reich Károly, Würtz Ádám, Szalay Lajos, Rékassy Csaba). Lehetőség szerint látogatások nagyobb közgyűjtemények grafikai kollekciójában és aktuális időszaki kiállításain.

 

Grafikatörténeti szeminárium I.

A képgrafikusok számára indítandó kurzus célja, hogy a hallgatók egy adott, grafikatörténeti témát feldolgozzanak, részint írott tanulmány, másrészt vetített képes előadás formájában. A tanulmány írása során gyakorolják az idegennyelvű forrásolvasást és szövegelemzést, az önállóan felkutatott szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálásának lehetőségeit; A szóbeli előadás során gyakorolják a számítógépes prezentáció megszerkesztését, valamint közérthető és világosan felépített élőbeszéd készítését. A szeminárum első része jórészt egyetemes grafikatörténeti témákból válogat, a második pedig a hazai grafika nagyjainak munkásságából.

 

Elméleti kutatás grafikai szakdolgozathoz I.

A kurzus konkrét, gyakorlati segítséget kíván nyújtani a grafikai szakdolgozatok szakszerű és színvonalas megformálásához. Feladatai igazodnak a hallgatók konkrét témái. Segítséget nyújt a választott téma szakirodalmi forrásinak felkutatásában, az idegennyelvű forrásolvasásban és szövegelemzésben, gyakoroltatja a szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálását.

 


 

       TAVASZI FÉLÉV

 

Művészettörténet 6.

Egyetemes művészet a 19. század második felében

A historizmus, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus és szimbolizmus legfőbb törekvéseinek és alkotóinak bemutatása: világkiállítások, akadémiák, a realizmus fogalmának változása, Manet és Degas tradiconalizmusa és a „modern élet festészete”, új intézményrendszer és művészeti piac (kiállítások, gyűjtők, kereskedők), az autonóm kép és az új tájszemlélet (Monet), „tudományos impresszionizmusok” (Seurat), utak az avantgarde felé: Cézanne, Van Gogh, Gauguin; Modern mitológiák a szimbolizmusban, modern test-képek; Összművészeti törekvések (Arts & crafts, nabik), új médiumok (modern fametszet, fotó, plakát); az akadémikus szobrászat altrenatívája (Rodin)

 

20. századi magyar művészet II.

Új Árkádia: a Szőnyi-kör klasszicizmusa; Absztrakt tendenciák az emigrációban; Tendenciák a két háború közötti magyar művészetben: Gresham-kör, KÚT, Római iskola; Derkovits Gyula; Ámos Imre; Vajda Lajos; Európai iskola; Szocreál művészete; Kondor Béla; Ország Lili; Schaár Erzsébet; Veszelszky Béla; Román József; Szürnaturalizmus; Iparterv; Absztrakció és hiperrealizmus a hetvenes években; Nyolcavanas évek törekvései: új szenzibilitás, VLS

 

Illusztrációtörténeti szeminárium

 

A kurzus az őszi félévben elindított plakáttörténeti szemináriummal összefüggésben a magyar művészi grafika legkiemelkedőbb fejezeteit emeli ki. A könyvillusztráció legfontosabb példái kapcsán betekintést engedjen e művészeti ág alakulásába, legkiválóbb mestereinek munkáiba. Noha kitérünk majd az európai példákra is, áttekintésünk azért korlátozódik a magyar példákra, mert célja, hogy a hallgatók az eredeti kiadványokat kézbe fogva alkossanak fogalmat a könyvről mint egységes műalkotásról. Az egyes témák közös feldolgozása mellett terveink szerint ellátogatunk a Petőfi Irodalmi Múzeumba és egy kortárs könyvkiadóba, emellett pedig hangsúlyos szerepet kapna munkánkba az egyetem saját régi grafikai gyűjteménye. A feldolgozandó témák közt szerepel: Corvinák, Kazinczy Ferenc és az Auróra, Petőfi-illusztrációk, Zichy Mihály, Kiss József költeményei, Gödöllői mesterek, Lesznai Anna, Kassák Lajos, Kner-kiadványok, Kozma Lajos, Kós Károly, Molnár C. Pál, Buday György, Kondor Béla, Szalay Lajos, Reich Károly, Würtz Ádám

 

Egyetemes és magyar grafikatörténet II.

Hazai törekvések a 19. században (Kazinczy, Kisfaludy, Barabás, városlátképek, politikai kultuszok a kisgrafikában) Zichy Mihály a magyar irodalom szolgálatában (Madách, Arany, Petőfi); A századvég európai törekvései: Preraffelliták, Arts & Crafts; Nabik (művészi litográfia és kiadóik); A modern plakát kibontakozása; Szecessziós könyvillusztráció (Beardsley); A „primitív fametszet” nagymesterei (Gauguin, Munch); A művészi grafika a magyar századfordulón (Nagybánya, Rippl-Rónai, Gödöllő, Gulácsy, Sassy, Tichy, Falus Elek, Kozma Lajos, Kós Károly)

Lehetőség szerint látogatások nagyobb közgyűjtemények grafikai kollekciójában és aktuális időszaki kiállításain.

 

Egyetemes és magyar grafikatörténet IV.

A kortárs európai és magyar grafika jelentős életművei, intézményei és műhelyei. Folyóiratok, társaságok, kiállítások. Új technikai kísérletek. (A grafikai tanszék művésztanárainak bevonásával.) Lehetőség szerint látogatások nagyobb közgyűjtemények kortárs grafikai kollekciójában és aktuális időszaki kiállításain.

 

Grafikatörténeti szeminárium II.

A képgrafikusok számára indítandó kurzus célja, hogy a hallgatók egy adott, grafikatörténeti témát feldolgozzanak, részint írott tanulmány, másrészt vetített képes előadás formájában. A tanulmány írása során gyakorolják az idegennyelvű forrásolvasást és szövegelemzést, az önállóan felkutatott szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálásának lehetőségeit; A szóbeli előadás során gyakorolják a számítógépes prezentáció megszerkesztését, valamint közérthető és világosan felépített élőbeszéd készítését. A szeminárum első része jórészt egyetemes grafikatörténeti témákból válogat, a második pedig a hazai grafika nagyjainak munkásságából.

 

 

 

Elméleti kutatás grafikai szakdolgozathoz II.

A kurzus konkrét, gyakorlati segítséget kíván nyújtani a grafikai szakdolgozatok szakszerű és színvonalas megformálásához. Feladatai igazodnak a hallgatók konkrét témái. Segítséget nyújt a választott téma szakirodalmi forrásinak felkutatásában, az idegennyelvű forrásolvasásban és szövegelemzésben, gyakoroltatja a szakirodalmi források használatának módját, a bibliográfiai hivatkozások szaktudományosan elfogadott formáját, saját szövegük irodalmi megformálását.

 

Tárlatlátogató szeminárium II. (Festmőművész hallgatók számára)

Megosztva Sturcz Jánossal

A két féléves kurzus célja, hogy testközelbe hozza a művészettörténeti tudást. A hallgatók személyes ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek az aktuális fővárosi kiállításokról. A félév során természetesen sorra vesszük a jelentősebb aktuális időszaki tárlatokat, de olykor az állandó kiállításokra is ellátogatnánk vagy olyan gyűjteményekbe, galériákba amelyek meglehet, hogy kiesnek a hallgatók figyelmének köréből. A tavaszi félévet Révész Emese és Sturcz János hasonló megosztásban gondozza, így mód nyílik régi és kortárs kiállítások megtekintésére egyaránt. A konkrét program természetszerűleg mindig az adott félévi kiállítási kínálatától függne.

A látogatások célpontjainak vázatos listája: Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Ludwig Múzeum, Kiscelli Múzeum, Budapest Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia Képtára, Petőfi Irodalmi Múzeum, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kogart, Mai Manó Ház – kortárs galériák, jelentősebb aukciósházak

 

A kurzus – alkalmanként kidolgozott szempontrendszer alapján – arra ösztönözné a hallgatókat, hogy a látogatásokon szerzett benyomásaikat, tapasztalataikat rendszerezzék, összefoglalják. Így mód adódna arra, hogy a konkrét művek értékelésén túl kitérjünk a művészeti intézményrendszer struktúrájára, működési elveire vagy a bemutatók installációs elemeire is.